Szigorúbb ellenőrzés, új engedélyek és validálási kötelezettség – ezek jellemzik az új magyar kriptovaluta-törvényt, amely 2025 nyarán lépett hatályba. A jogszabály nemcsak a szolgáltatókat, hanem a felhasználókat is érinti, és az első hónapok tapasztalatai alapján komoly változást hoz a hazai kriptopiac működésében.
2025 nyarán Magyarországon is hatályba lépett az új kriptovaluta-szabályozás, amely az uniós MiCA-rendelethez igazodva szigorúbb keretek közé terelte a digitális eszközökkel kapcsolatos szolgáltatásokat. Az elmúlt hónapokban a piaci szereplők, a szolgáltatók és a hatóságok is igyekeztek alkalmazkodni az új helyzethez, miközben az első engedélyezési eljárások és validálási folyamatok is megindultak. Az alábbi cikkben összefoglaljuk a legfontosabb fejleményeket és a jogi háttér részleteit.
A szabályozás első hónapjai
A 2024. évi VII. törvény (Kriptotörvény) és a Büntető Törvénykönyv 2025. július 1-jén hatályba lépett módosítása alapjaiban alakította át a hazai kriptopiacot. A változtatások célja az átláthatóbb, ellenőrizhetőbb rendszer megteremtése, amely kizárja az engedély nélküli vagy anonim működésű szolgáltatókat. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) szeptemberben kijelölte az első validáló szolgáltatókat, és megkezdte az engedélyezési folyamatokat, amelyeket több fintech szereplő – köztük a Revolut és a Binance Europe – már el is indított.
Revolut és piaci reakciók
A Revolut a jogszabály megjelenését követően ideiglenesen felfüggesztette kriptoszolgáltatásait Magyarországon, azonban augusztusra részlegesen újra elérhetővé váltak bizonyos funkciók, például a kriptovaluta-kivét. A vásárlás és eladás funkciók bevezetése továbbra is függ a szabályozás végleges részleteitől, de a piaci hangulat jelenleg inkább együttműködő, mint ellenálló. A fintech cégek sorra nyújtják be engedélykérelmeiket az SZTFH-hoz, hogy jogszerűen folytathassák tevékenységüket Magyarországon.
Az új jogszabály egyelőre több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol
Hogy jogi szemmel mit lehet még kiolvasni az új magyarországi kirptovaluta-törvényből és ezek miként hatnak majd a szegmensre? Ezt a kérdést tettük fel Dr. Barazutti Bálint budapesti ügyvédnek, aki minden részletre kiterjedően válaszolt nekünk:
Jelenleg a hazai kriptovaluta piacot leginkább befolyásoló jogszabály módosítás a Btk. 2025. július 1. napján hatályba lépett két új tényállása, a kriptoeszközzel visszaélés, illetve a jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás nyújtása. Önmagában a kriptovaluta kereskedelem büntetőjogi szankcionálása komoly aggodalmat keltett a piacon, ugyanis sokan tartanak attól, hogy a jogszabály háttértartalommal történő megtöltése, így a bírói gyakorlat kialakulása, illetve szakkomentárok elkészülte előtt téves értelmezésekhez, félrevezető eljárásokhoz vezethet, mely által a kriptokereskedelem során bármilyen szándék nélkül is bűncselekményt lehet elkövetni. Kriptoeszköz-szolgáltatás alatt a 2023/1114 (EU) rendeletben (MiCA) foglalt meghatározás értendő: azaz például letétkezelés és nyilvántartás, tanácsadás, átváltás pénzre vagy más kriptoeszközökre, megbízások ügyfelek nevében történő végrehajtása, portfóliókezelés, kereskedési platform működtetése.
A Btk. törvényszövegéből arra következtetnek sokan, hogy az engedély nélküli kriptovaluta váltás már bűncselekmény, azonban a kriptoeszközzel visszaélés akkor valósulhat meg, ha valaki olyan Magyarországon működő kriptovaluta váltót vesz igénybe, amelynek engedélye és bejelentése kötelező lenne, de ezen kötelezettségnek nem tett eleget. Ezen két új Btk. tényállás továbbá kizárólag szándékosan követhető el, vagyis az elkövető tudatának át kell fognia, hogy engedély nélküli kriptovaluta váltót vesz igénybe. Tehát azt a személyt szankcionálja, aki tudatosan olyan szolgáltatótól vesz igénybe átváltási tevékenységet, aki a MiCA szabályainak nem felel meg (tehát megfelelő engedéllyel nem rendelkezik), vagy a validálási kötelezettségének nem tesz eleget.
Hangsúlyozva, hogy bírói gyakorlattal nem rendelkező tényállásokról van szó, a jelenlegi ismeretek alapján a Btk. módosítás célja egyáltalán nem a jóhiszemű felhasználók büntetése, hanem a kriptovaluta piac és a kriptoeszközök mozgásának átláthatóbbá tétele.
A Btk. módosításon túl jelentős változást hozott a kriptoeszközök piacáról szóló 2024. évi VII. törvény (Kriptotörvény) lényeges módosítása is. A törvénymódosítás új előírásként vezette be a kriptoeszközök átváltásához kapcsolódó kötelező validálási eljárást. Ez azt jelenti, hogy kriptoeszközt – akár pénzre, akár más kriptoeszközre történő átváltás esetén – főszabály szerint csak akkor lehet átváltani, ha rendelkezésre áll egy validáló szolgáltató által kiadott megfelelőségi nyilatkozat.
Ez a nyilatkozat kizárólag abban az esetben állítható ki, ha az adott ügylet és az ügyfél azonosítása – például a kriptoeszköz eredetének ellenőrzése – sikeresen lezajlott. Kriptoeszköz-átváltás validálását kizárólag olyan szolgáltató végezheti, aki erre hivatalos engedéllyel rendelkezik. E szolgáltatók engedélyezése, a működésükre vonatkozó feltételek meghatározása, valamint felügyeletük ellátása a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) hatáskörébe tartozik. Az SZTFH elnöke jogosult arra is, hogy bizonyos esetekben mentesítést adjon a validálási kötelezettség alól. Ezen szabályozás részletes tartalma, illetve a kivételek lehetséges pontos köre a mai napig nem ismert.
A jogalkotó a Kriptotörvény módosítása által is elsősorban az üzletszerű kriptopiac működését kívánja előteremteni, korlátozva a nem megfelelő engedély szerinti szolgáltatásokat kívánja korlátozni.
Összegzés és kilátások
A magyarországi kriptovaluta-szabályozás 2025 őszére a gyakorlati bevezetés fázisába lépett. A következő hónapokban dől el, hogy az SZTFH milyen gyorsan adja ki az első teljes körű engedélyeket, és hogy a piaci szereplők mennyire tudják majd beépíteni működésükbe a validálási követelményeket. A cél továbbra is egy biztonságos, átlátható, ugyanakkor versenyképes kriptoszektor létrehozása Magyarországon.
