Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) keddi tanulmányában rámutatott, hogy az EU-tagság jelentős felzárkózási lendületet adott a közép-európai uniós gazdaságoknak. A tanulmány a régió nyolc közép-európai és balti gazdaságának – Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Szlovénia, Lettország, Litvánia és Észtország – két évtizedes EU-csatlakozását vizsgálja, és hangsúlyozza a gazdasági felzárkózás mértékét.
GDP-konvergencia és exportbővülés
Az EBRD szerint a nyolc ország egy főre jutó GDP-je 2003-ban a német GDP 26 százalékának felelt meg, de 2023-ra ez az arány már 50 százalékra emelkedett. Az átlagos 24 százalékpontos konvergenciából 14 százalékpontot az EU-tagságnak tulajdonítanak, mely „EU-csatlakozási bónuszként” segítette a GDP növekedését. Ezt a bónuszt az export gyors növekedése is alátámasztja, mivel ezek az országok mélyen integrálódtak az európai és globális beszállítói hálózatokba.
Jelentős eltérések a GDP-arányos exportban
A tanulmány rámutat arra, hogy a térségen belül jelentős különbségek vannak: 2023-ban a német GDP-hez viszonyított egy főre jutó GDP aránya 28 és 59 százalék között mozgott. Az export terén szintén nagy eltérések láthatók: a GDP-arányos exportráták a romániai 40 százaléktól a szlovák 92 százalékos szintig terjedtek. A lengyel export 34 százalékról 57 százalékra nőtt az EU-csatlakozás óta.
A globális kontextus
A tanulmány szerint az Európai Unión kívüli feltörekvő gazdaságok GDP-arányos exportrátái stagnáltak az elmúlt húsz évben. Az EU-tagság tehát jelentős szerepet játszott a közép-európai gazdaságok felzárkózásában, amit a GDP-konvergencia és az export bővülése is jól mutat.
