A tavasszal életbe lépő állami lakbértámogatási programok új fejezetet nyithatnak a magyar albérletpiac életében. Az intézkedések nem csak a lakhatási költségek csökkentését célozzák, hanem az albérletpiac tisztulásához is hozzájárulhatnak, ahogy azt Balogh László, az ingatlan.com gazdasági szakértője kiemelte. Az adószámmal rendelkező bérbeadók és a névre szóló számlák kiállítása átláthatóbbá tehetik az albérleti piacot.
A regisztrált álláskeresők számára március 18-tól elérhető lakhatási támogatás, amely a minimálbér 70 százalékát, azaz havonta 186 760 forintot tesz ki, amennyiben az új munkahely a lakhelyüktől legalább 60 kilométerre helyezkedik el.
Az áprilisban startoló Ifjúsági Garancia Plusz program keretében pedig a 30 év alatti fiatalok havi 180 ezer forintos albérlettámogatást igényelhetnek, bővítve ezzel a lakáskeresés lehetőségeit.
Ezenfelül a munkaadók adómentesen is támogathatják dolgozóik lakhatását, ami különösen vonzóvá teheti azokat a munkahelyeket, ahol ingyenes lakhatást biztosítanak. A munkaadók által bérelt, legalább kétszobás lakásokban több munkavállaló is kényelmesen megélhet.
Az ingatlan.com adatai szerint Budapest albérleti piacán egy egyszobás lakás átlagos havi bérleti díja 180 ezer forint, míg a kétszobás lakásoké 268 ezer forint. Az állami támogatásoknak köszönhetően a lakbérek terhe jelentősen csökkenthető, ami elősegítheti a munkaerő mobilitását és hozzájárulhat a fiatalok munkaerőpiaci integrációjához.
Az állami támogatások bevezetése így nem csak a lakbérekre gyakorol pozitív hatást, hanem a munkaerőpiac dinamizmusának és a gazdaság növekedésének is előnyére válhat. Az intézkedések hosszú távon hozzájárulhatnak a magyar albérletpiac átláthatóságának és tisztaságának növeléséhez, ezáltal biztosítva a bérbeadók és bérlők közötti bizalom erősödését.
